Mérleg mánia
A fogyókúra elkezdésének pontos menete túlzás nélkül mondhatom, hogy mindenki számára ismert. Úton útfélen erről olvashatunk a világhálón és a fitness magazinokban. Persze nem baj, hogy ez tudatosul bennünk, de biztos, hogy minden pontját szigorúan követni kell? Nem lehet az, hogy a siker személyre szabott? Na, de az a bizonyos lépéssorozat: elhatározom, kitűzöm a célokat, kiválasztom a módszert, csatlakozom egy támogató közösséghez. Megélem a mélységeket, a magasságokat, a sikerélményt, a kudarcot. Lesznek jobb, és rosszabb napok, lesz, amikor éhes vagyok, és olyan is, amikor, ha mindent megteszek sincs meg a napi 3 liter folyadékbevitel, és még a barátom/barátnőm sütijébe is bele kóstoltam.
Az eredményt pedig bizonyítani kell. Hogy kinek? Elsősorban persze magunknak. Legtöbbször nem valljuk be, de ez kell a folytatáshoz. Eredmény. Az eredményből merítünk erőt a kitartáshoz. És az eredményt számokban mérjük. (Ezt jól a fejünkbe verték az iskolában a matematika órán…). Lehet ez centi is, hiszen, ha sportolunk, formálódunk, izmot építünk, akkor könnyen elképzelhető (valójában bizonyított tény), hogy az alakformálás nem rögtön a kilókban jelentkezik. De azért az igazi sikerről mindig a mérleg dönt. Elkezdődik a fogyókúra. Előtte ráállunk, hiszen fontos látni, hogy honnan indultunk. Majd minden nap ráállunk.
Egy biztos: az életmódváltásnak (mert ma már divatosan így szólítjuk a diétát) valamilyen eredménye lesz.
- nap: mérlegelés…majd minden más.
- nap: (éhgyomorra) mérlegelés, -0,5kg…el sem hiszem!
- nap: semmi. Nem mozdul. Minek csinálom?
- nap: +1 kg…nehogy már ennyit számítson egy kis vacsi? (hamburger sültkrumplival, de ki emlékszik már)
- nap: biztos az a baj, hogy rajtam van a trikó, az legalább 0,5kg…
- nap: Nem értem, lehet, hogy napi két kapszula kellene.
És ez így megy tovább. Valóban ez a fogyókúránk sikerének mércéje? Mondhatjuk persze, hogy a számok nem hazudnak. Részben igaz. De könnyen frusztrálóvá válhat, és görcsös függést okozhat a mindennapos mérlegelés. Egy idő után mintha ez már nem is rólunk szólna, hanem a mérlegről.
Félelem és bizakodás együtt jelenik meg minden reggel, mert tudjuk, ha jót mutat a mérleg szárnyalunk, feltöltődünk, motiváltak leszünk, de ha nem akkor vége. Letargia. Kilátástalanság, Értetlenség. A fogyókúrám és köztem ott a mérleg. Kérdés, hogy összekapcsol, vagy eltávolít? A motiváció mindenkinek mást jelent, és látni az eredményt fontos. De még ennél is fontosabb, hogy Te, hogy érzed magad a bőrödben. Érzed-e, hogy laposabb a hasad? Érzed-e, hogy csinosabban mutat rajtad a ruha? Tapasztalod-e, hogy beleférsz egy régi nadrágodba? Ez a valós eredmény. A fogyás üteme diétánként, embertípusonként, alkatonként változik. Ne hagyd, hogy a saját sikered gátja pont az eredmény egysíkú hajszolása legyen. Azt javaslom, hogy vedd lazábbra a mérlegeddel a kapcsolatot. Legyen ez egy heti egyszeri kaland. Egy olyan kaland, amiből levonod a tanulságot, amiből bezsebeled a bókot, akinek hagyod, hogy változásra sarkalljon. De helyén kezeled, hiszen az igazán komoly kapcsolatot magaddal kell, hogy fenntartsd!