Ez az én sportom
Azt hiszem őszintén kijelenthetem, hogy nem tudnék élni sport nélkül. Most sokan abbahagynátok az olvasást, valami ilyesmit gondolva:
„Na jó, most akkor ő itt arról fog nekünk beszélni, hogy szíve szerint minden nap sportolna, és neki ez öröm, nem pedig verejték. (szó szerint). És persze mosolyogva posztolgatja a fotóit a közösségi oldalakon, miután lefutott 10-20-30 kilométert. Nem is hiszem el, hogy van ilyen. Én utálok futni. Igazából minden sportot utálok” Igen sokszor találkozom, és beszélgetek emberekkel, akik a ’sport’ és ’mumus’ szép magyar szavainkat, a rokon értelmű szavak szótárában együtt, párban rögzítik. Meggyőződésem, hogy ez csak és kizárólag azért lehetséges, mert még nem találták meg az igazit. Az igaziban nincs kétségünk, az igazival szeretünk időt tölteni. Az igazi adrenalint ad és endorfint termel. A szakirodalom persze vitatja az igazi számosságát (lehet több igazi is?), de létezésében többnyire mindannyian hiszünk. (romantikus lányregény vége, ígérem).
Térjünk a valódi tárgyra. Nem is olyan régen találkoztam egy kedves ismerősömmel, aki elmesélte, hogy heti háromszor jár trambulin csoportos órára (intenzív erősítés, cardio és nyújtó gyakorlatok, melyet végig egy mini trambulinon végeznek, kímélve ezzel az ízületeket-a szerk.), és a korábban érzett kötelezettség helyett úgy érzi, hogy akkor van baj, ha nem mehet el. A kisvárosban, ahol él, már úgy emlegetik az ismerősei ezt a mozgásformát, hogy tudod a „Gréta sportja”. Ekkor megint megértettem az egésznek a lényegét. Az az igazi, annak van értéke, azt becsüljük, amit -legalább közvetve- de a sajátunknak érzünk.
Ha így van ez a tárgyakkal, miért lenne ez más a hobbinkkal? (Igen, én itt megelőlegezem, hogy a sport a hobbiddá vált) A sportolás pozitív hatásait nem győzi az orvostudomány hangsúlyozni. Ha valami ennyire jót tesz nekünk, akkor abban meg kell, hogy találjuk az örömünket! Igen, ez most egy lelkesítő, bátorító, és sportolásra buzdító írás. Elfogult vagyok. Vállalom. De nem számít, hogy egyedül vagy csapatban, teremben vagy szabadban, időre vagy keretek nélkül, edzővel, otthon vagy a konditeremben, zenére vagy a csend ritmusát átélve, de a mozgás muszáj, hogy a mindennapi rutinunkban a rítus szerepét betöltse. Igen, az életmódváltásban, a fogyásban döntő jelentősége van az étkezésnek, és a körültekintően megválasztott étrendkiegészítőnek. De feszes popsi, lapos has, és boldog lélek csak akkor kerül együtt, egymással harmóniába, ha a mozgást beiktatjuk az életünkbe. Ugye kedvet kaptál? Segítünk! Kattints, és nézd meg a StarDiets tornavideóit, és találd meg velünk együtt azt a mozgásformát, amiben örömöd leled.